"Huszonegy másodpercem van megmutatni az olimpián, hogy ebben a négy évben mennyit edzettem"

Takács Krisztiánnak 21 másodperce van Rióban, hogy megmutassa, négy év alatt mennyit edzett. Gercsák Szabina a minap a világranglistavezetőt győzte le, igaz, még csak az edzőtáborban. Ám mindenki abban bízik, az olimpián megismétlődik ugyanez. Késely Ajnát nem csak az edzője és a szülei segítik, hanem Egerszegi Krisztina is; 14 évesen titkos esélyesként utazhat Rióba. Váczi Anita 3 éve gondolta ki, hogy olimpián szeretne indulni; első csatáját megnyerte, következő a paralimpián lesz.

Minderről bővebben az M4 sportcsatornán, az Út Rióba című sportmagazin 26. adásában hallhatnak hétfőn este 7 óra után néhány perccel.

Takács Krisztián valójában egészségügyi problémák miatt kezdett el úszni. Aztán annyira megszerette, hogy ott ragadt. Pedig a sikerek elég későn jöttek, így legjobban a kitartást tanulta meg a sport által. A negyedik olimpiájára készülő sprinter nagyon bízik a jó szereplésben. Hiszen Európa-bajnokságon, világbajnokságon és olimpián is tudja, milyen egy "nagyon kevéssel" lemaradni a döntőről - lett 9.

„Nekem van 21 másodpercem megmutatni az olimpián, hogy ebben a négy évben mennyit edzettem. És ugye századokon múlik az egész. 2011-ben én 6. voltam és 6 századra voltam az ezüstéremtől. Szóval azért ez így mutatja a különbségeket. És hát lehet látványosat nyerni is, meg hát nagyot bukni is. És pont ezen a 7-8 századokon múlik minden. Ha odaadok valakinek egy stopperórát és egymás után lenyomja gyorsan, általában 7-8 századot tudnak kinyomni az emberek, és azon belül mi vagyunk heten, nyolcan. Szóval nagyon kicsi a különbség. És hát ezt nem is tudom utána megmondani most min ment el, vagy mivel lettem én jobb. Egy rossz kartempó, ami esetleg kicsit rövidebb, két centivel rövidebb vagy épp egy hullámba beakad a tenyerem, akkor már tudom, itt veszítettem időt. Aztán ezek a kis idők összeadódnak és a végén látunk egy időeredményt. És igazából én belül nem is érzékelem, hol vagyok, elöl vagy hátul. Ez nagyjából úgy szokott kinézni, beugrunk, becsapunk és nézzük az órát.”

Ezalatt az idő alatt pedig - ahogy ő fogalmaz - a nagyágyúk egyszer sem vesznek levegőt, ám neki muszáj.

„Nem azzal van a bajom, hogy én le tudnám-e úszni levegő nélkül, hanem igazából az oxigénhiány miatt az utolsó 10 méteren már annyit lassulok, hogy többet veszítek azzal, ha nem veszek levegőt, mintha veszek, és frissen tudom folytatni. Levegő nélkül már többször kipróbáltam és a végére már csillagokat láttam annyira belassultam, szétesik a mozgásom. Nekem egyet így 35 méter tájékán be kell iktatni, mert különben értékelhetetlen."

Krisztián ha edzés közben picit lazsálna, akkor csak rátekint az ötkarikát ábrázoló tetoválására, és máris tudja, miért is sanyargatja magát, napi 6-7 órát.

„Mindenki, aki sportol, kiskorában kitűzi magának azt a célt, hogy olimpiát akar nyerni. Viszont van, akinek elmúlik ez az érzés. Nekem megmaradt és egyre erősebb hogy szeretnék olimpiát nyerni.” Gercsák Szabina a célját kitűzte magának. A hozzá vezető utat is látja, és sikert-sikerre halmoz rajta. Hiszen tavaly három igazán értékes aranyéremmel gazdagodott. Először megnyerte a junior Európa-bajnokságot, majd a korosztály világbajnokságán is végigverte a mezőnyt. Ráadásként az U23-as kontinensviadalon is a legjobbnak bizonyult. Ám ő az ifjúsági olimpiai bajnoki címére a legbüszkébb. 

„Egész nyáron végig edzettem, úgy, hogy a bátyámat kértem fel, hogy edzés után még otthon is edzünk kicsit. Lementünk a ház elé a parkba és judóztunk. Kicsit meg is néztek, hogy judóruhában mozgunk kint a ház előtt. de aztán mondtam nekik, majd akkor nézzetek, mikor olimpiát nyerek. És ugye sikerült is. És olyan felszabadultan versenyeztem... Alig három percet töltöttem fönt négy mérkőzés alatt. Tényleg egy jól sikerült verseny volt.”

Szabina egyébként négyévesen, bátyja hatására kezdett el judózni, és az sem rémisztette el, hogy sokáig egyedüli lány volt az edzéseken. Mára pedig a hölgyek között már nincs megfelelő küzdőpartnere, ezért edz a fiúkkal. Szabina a technikás judósok közé sorolható, hiszen egy mérkőzésen 10 fajta dobást is bemutat, ellenfelei bánatára.  

„Én még nem vagyok kint Rióban, még nincs meg a kvóta, nem vagyok még riói induló, de erre Csernovczki Évi válasza az volt, úgy is kint leszel. Szeretném, ha igaza lenne.”

„Ha Rióban minden tökéletesen összejön, és megadja az élet azt, amit már egyszer elvett, hogy az az egy-két század hozzám csapódik most, akkor akármi lehet. És én abban bízok, hogy ez majd az olimpián összeadódva megkapom majd egy kis csomagban és akkor azt mondja tessék.”

A mindössze 14 éves Késely Ajna a magyar úszósport egyik legújabb felfedezettje és egyben kvótaszerzője. Turi György tanítványát leginkább az őstehetség jelzővel illetik. Ajna 5 éves korában kezdett úszni és kimagasló képességeit hamar felfedezték. Példaképe, Egerszegi Krisztina rekordját is megdöntötte,  de ennél is nagyobb öröm számára, hogy a példaképpel jó kapcsolatot ápol. 400 méteres gyorsúszásban közel három másodpercet javított egyéni rekordján és ezzel ő is teljesítette a Rióhoz szükséges szintidőt.

Az olimpiai játékokon való szereplés lehetősége, olyan motivációkat adhat, amelyeket a hétköznapokban elképzelni sem tudunk: Váczi Anita úgy szerezte meg a magyar kajak-kenu első paralimpiai kvótáját, hogy mindössze három évvel ezelőtt ült először hajóba. A hidegben nem szállhat vízre, ezért az erőnléti edzésekre helyezi a hangsúlyt, és folyamatosan tökéletesítik a rögzítési lehetőségeket is a hajóján - ugyanis másodpercek múlhatnak rajta.

(utrioba.hu)