Beszélgetések, kiállítás, megemlékezés, emléktábla-avatás sorozatban

A Csanádi Olimpiai Baráti Kör rendezvénye, kiállítás Hajdúböszörményen, megemlékezések a Magyar Sport Napján és a kör névadójáról. A Magyar Olimpiai Akadémia az elmúlt két hétben a nagy, országos szintű rendezvényei mellett majd minden nap egyéb kapcsolódó rendezvényeken is képviselte az olimpiai családot. Ezekről olvashatnak alább.

Május 2-án, délután az asztaliteniszező Bátorfi család két férfi tagja, Dr. Bátorfi István és Bátorfi Zoltán voltak a Csanádi Árpád Olimpiai Baráti Kör vendégei a Csanádi Árpád Sportiskola, Általános Iskola és Gimnázium ebédlőjében tartott köri rendezvényen. A kör részéről Tóth Attila, az elnökség tagja beszélgetett a vendégekkel. A jó hangulatú, kötetlen összejövetelen bárki feltehette kérdéseit, nem maradt megválaszolatlanul semmi. 

Kiállítással emlékeztek a Magyar Sport Napjára Hajdúböszörményen a Debreceni Honvéd Sport és Diáksport Egyesület Békessy Béla Olimpiai Baráti Kör Szakosztálya segítségével. A hajdúböszörményi Bethlen Gábor Általános Iskolában 2022. május 2-től május 6-ig egészség hetet rendeztek, melynek keretében az intézmény tanulói megtekintették a Hajdú-Bihar megye olimpikonjai kiállítást. A tárlatot Menyhárt Zoltán intézményvezető úr nyitotta meg, aki felolvasta a DHSE Békessy Béla Olimpiai Baráti Kör vezetőjének, Parádiné Kenéz Tündének a köszöntő gondolatait. Igazgató úr beszédében kiemelte a Hajdúböszörményhez köthető két sportolót, Bíró Imre kézilabdázót, aki tagja volt az 1992-es barcelonai 7. helyezett csapatnak és  Lázár Magdolnát, aki  az 1976-os montreali olimpián, középtávfutásban ért el kiváló eredményt. A hét folyamán a tárlathoz kapcsolódó olimpiai totót is kitölthettek a tanulók. A vándorkiállítás május végéig a Hajdúböszörményben, Lázár Magdolna egykori iskolájában a Baltazár Dezső Református Általános Iskolában látható majd.

Május 9-én, hétfőn délben A Magyar Sport Napja alkalmából tartottak megemlékezést a Bosnyák téri olimpiai emlékkőnél. Az eseményen Horváth Zsolt sportért felelős alpolgármester mondott köszöntőt, majd a jelenlévők – Tóth Attila szabadidősport tanácsnok, Kinisch Andrea ifjúsági és testvérvárosi kapcsolatokért felelős tanácsnok, Győr Béla, a Magyar Olimpiai Akadémia főtitkára és Becsey János kétszeres paralimpiai bajnok úszó, a paraúszó válogatott kapitánya – megkoszorúzták az emlékkövet. 1875. május 6-án rendezte a Magyar Athletikai Club a kontinens első szabadtéri versenyét Budapesten. A magyar kormány 2000-ben nyilvánította ezt a napot a Magyar Sport Napjává. „A magyar sport összesen 184 aranyérmet szerzett az újkori olimpiák történetében – mondta Horváth Zsolt a május 9-i ünnepségen. – Ebből közel negyven aranymedál zuglói sportoló nevéhez fűződik. Az ő tiszteletükre állíttatott a zuglói önkormányzat és a Zuglói Sport és Rendezvényszervező Kft. 2016 áprilisában egy emléktáblát a Bosnyák téren. A zuglói olimpiai emlékmű kezdeményezője Rátonyi Gábor, a kerület korábbi polgármestere volt. Az elmúlt hat évben egyszer már bővíteni kellett a névsort, ám a tokiói paralimpián Veres Amarilla és Pálos Péter is aranyérmes lett, így őket is fel kell majd írnunk az emlékkőre. Ez pedig egyezik azzal a törekvésünkkel, hogy az emlékhelyet megújítsuk, melyre remélhetőleg még idén nyáron sor kerülhet." Győr Béla elmondta, a zuglói olimpiai emlékkő a fővárosban, sőt az országban is unikumnak számít, melyre büszke lehet a kerület. Sajnos, a zuglói bajnokok közül többen elhunytak már, ezzel a Magyar Sport Napján tartott ünnepséggel rájuk is emlékezünk.

Május 13-án, Kunszentmártonban a Binder Ottó Olimpiai Baráti Kör emlékezett névadójára. 133 évvel ezelőtt, május 14-én, az erdélyi Medgyesen született Binder Ottó magyar királyi vezérőrnagy, egykori lovas olimpikon, a Magyar Érdemrend Lovagkereszt kitüntetettje. Születésének évfordulóján, minden évben a város felső temetőjében, a síremléke előtt tisztelegve koszorút helyez el a Binder Ottó Olimpiai Baráti Kör, így volt ez pénteken is.

Binder Ottó az 1920-as években, a magyar lovassport kiemelkedő egyénisége, díjlovaglásban 1924-ben, 1929-ben és 1930-ban, military-ban 1925-ben, díjugratásban 1927-ben és 1930-ban lett magyar bajnok. 1927-ben díjugratásban a dortmundi nemzetközi lovasverseny fődíját is megnyerte. 1928-ban, az amszterdami olimpián, a magyar lovas válogatott tagjaként szerepelt. 1951. augusztusában családjával Kunszentmártonba költözött, és a Mátray Téglagyárban dolgozott. 1951. november 2-án, váratlanul hunyt el.

(MOB-MOA/GyB; Fotó: Róth Tamás, Riersch Tamás, BOOBK)