1904 St. Louis
1904 St. Louis
1900 Párizs
1900 Párizs
1908 London
1908 London
1912 Stockholm
1912 Stockholm
1920 Antwerpen
1920 Antwerpen
1924 Párizs
1924 Párizs
1932 Lake Placid
1932 Lake Placid
1928 Amszterdam
1928 Amszterdam
1928 St. Moritz
1928 St. Moritz
1932 Los Angeles
1932 Los Angeles
1936 Berlin
1936 Berlin
1936 Garmisch-Partenkirchen
1936 Garmisch-Partenkirchen
1948 London
1948 London
1948 St. Moritz
1948 St. Moritz
1952 Helsinki
1952 Helsinki
1952 Oslo
1952 Oslo
1956 Melbourne
1956 Melbourne
1956 Cortina d'Ampezzo
1956 Cortina d'Ampezzo
1960 Róma
1960 Róma
1960 Squaw Valley
1960 Squaw Valley
1964 Tokió
1964 Tokió
1964 Innsbruck
1964 Innsbruck
1968 Mexikó
1968 Mexikó
1968 Grenoble
1968 Grenoble
1972 Szapporo
1972 Szapporo
1972 München
1972 München
1976 Montreal
1976 Montreal
1976 Innsbruck
1976 Innsbruck
1988 Szöul
1988 Szöul
1984 Szarajevó
1984 Szarajevó
1980 Moszkva
1980 Moszkva
1980 Lake Placid
1980 Lake Placid
1984 Los Angeles
1984 Los Angeles
1988 Calgary
1988 Calgary
1992 Barcelona
1992 Barcelona
1992 Albertville
1992 Albertville
1994 Lillehammer
1994 Lillehammer
1996 Atlanta
1996 Atlanta
1998 Nagano
1998 Nagano
2000 Sydney
2000 Sydney
2006 Torino
2006 Torino
2008 Peking
2008 Peking
2010 Vancouver
2010 Vancouver
2012 London
2012 London
1904-es Olimpiai küldöttség
1904-es Olimpiai küldöttség
Fuchs Jenő
Fuchs Jenő
1912-es Olimpiai Kardcsapat
1912-es Olimpiai Kardcsapat
Németh Imre
Németh Imre
Papp László
Papp László
Takács Károly
Takács Károly
1896 Athén
1896 Athén
1924 Chamonix
1924 Chamonix
2002 Salt Lake City
2002 Salt Lake City
2004 Athén
2004 Athén
Hajós Alfréd
Hajós Alfréd
1956-os Női kéziszer csapat
1956-os Női kéziszer csapat
Puskás Ferenc
Puskás Ferenc
Balczó András
Balczó András
Magyar Zoltán
Magyar Zoltán
Borkai Zsolt
Borkai Zsolt
Tordasi Ildikó
Tordasi Ildikó
Weisz Richárd
Weisz Richárd
2014 Szochy
2014 Szochy
Bauer Rudolf
Bauer Rudolf
Posta Sándor
Posta Sándor
Tersztyánszky Ödön
Tersztyánszky Ödön
Parti János
Parti János
1964-es Olimpiai labdarúgó válogatott
1964-es Olimpiai labdarúgó válogatott
1968-as Olimpiai párbajtőr csapat
1968-as Olimpiai párbajtőr csapat
Hegedűs Csaba
Hegedűs Csaba
Zsivótzky Gyula
Zsivótzky Gyula
Foltán László
Foltán László
Vaskuti István
Vaskuti István
Varga Károly
Varga Károly
Kovács Ágnes
Kovács Ágnes
Csollány Szilveszter
Csollány Szilveszter
Nagy Tímea
Nagy Tímea
Gyurta Dániel
Gyurta Dániel
Pars Krisztián
Pars Krisztián
Risztov Éva
Risztov Éva
Keleti Ágnes
Keleti Ágnes
Fábián László
Fábián László
Mizsér Attila
Mizsér Attila
Martinek János
Martinek János
Darnyi Tamás
Darnyi Tamás
Szabó Bence
Szabó Bence
Egerszegi Krisztina
Egerszegi Krisztina
Ónodi Henrietta
Ónodi Henrietta
Czene Attila
Czene Attila
Kőbán Rita
Kőbán Rita
Igaly Diána
Igaly Diána
Kammerer Zoltán
Kammerer Zoltán
Storcz Botond
Storcz Botond
Vereckei Ákos
Vereckei Ákos
Dr. Mező Ferenc
Dr. Mező Ferenc
Pelle István
Pelle István
Kabos Endre
Kabos Endre
Csák Ibolya
Csák Ibolya
Horváth Gábor
Horváth Gábor
2008-as Olimpiai bajnok vízilabda csapat
2008-as Olimpiai bajnok vízilabda csapat
Kovács Katalin
Kovács Katalin
Vajda Attila
Vajda Attila
Janics Natasa
Janics Natasa
Fazekas Krisztina
Fazekas Krisztina
Kozák Danuta
Kozák Danuta
Szabó Gabriella
Szabó Gabriella
Kovács Katalin
Kovács Katalin
Berki Krisztián
Berki Krisztián
Szilágyi Áron
Szilágyi Áron
Berczelly Tibor
Berczelly Tibor
Kovács Pál
Kovács Pál
Gerevich Aladár
Gerevich Aladár

Szentestől Szöulig – Szelei 60!

PDF letöltés Cikk nyomtatása E-mail

Csongrád megyéből indult és Dél-Koreában érte el pályafutása legkiemelkedőbb eredményét a ma 60. születésnapját ünneplő olimpiai bronzérmes tőrvívó, Szelei István (b2). Isten éltesse!

Az 1960. december 7-én Szentesen világra jött Szelei Istvánról első ízben 1977-ben tett említést a honi vívósport nagy enciklopédiája, a sikersportág 1957-től 1996-ig terjedő időszakának krónikáskönyve, a Vívó Híradó.

A Magyar Vívószövetség hivatalos lapja akkor a 9. oldalán számolt be arról, hogy a szolnoki színekben versenyző Szelei a férfi tőr országos ifjúsági bajnokságon a dobogóról alig lemaradva a negyedik helyen zárt. A 17 éves tehetség előtt két fővárosi vívóműhely fiataljai végeztek, így talán nem is annyira meglepő, hogy nem sokkal később Szelei István is Budapestre tette át székhelyét és lett a Budapesti Honvéd SE versenyzője.  

A fővárosban aztán olyan, a magyar vívósport korszakalkotó és meghatározó alakjainak kezei alatt csiszolhatta tovább asszóinak, csörtéinek minőségét, mint – a teljesség igénye nélkül – Bay Béla, Fülöp Mihály, Gyuricza József vagy éppen Hátszegi József. A kőkemény edzésmunka pedig hamar eredményt hozott.

Az 1980-as, moszkvai olimpián Szelei István (a képen jobbra) egyéniben és csapatban is pástra lépett. Az ötkarikás játékok vívóversenyeit Franciaország és a Szovjetunió dominálta, így mi magyarok ezúttal nem jutottunk aranyéremhez. A két ezüst és a három bronz azonban nem szorul különösebb magyarázatra, mint ahogy Szelei egyéni hetedik, valamint csapatban jegyzett hatodik helyezése sem.

A sors és a történelem kegyetlen játéka ezután két olimpiász erejéig az ötkarikás sportpályáktól távol tartotta a szocialista tömb, így Magyarország sportolóit is. Los Angelesben, a hidegháború kíméletlen politikai valósága ugyanis betört az olimpiai ötkarika sérthetetlennek hitt közegébe is, így 1984-ben létrejött a kettétört olimpia.

A szöuli játékokra még négy évet várni kellett, azonban a köztes időszak sem telt eseménytelenül. Sőt! 1985-ben, a japán Kobe városában megrendezett XIII. Universiadén az Érsek Zsolt, Gátai Róbert, Németh Zsolt, Szekeres Pál, Szelei István összetételű magyar tőrvívócsapat aranyérmet nyert. Két évvel később a svájci világbajnokságon pedig, az egy helyen – Németh helyére Busa István került be – megváltozó magyar együttes harmadik helyezést ért el.

Így érkeztünk el az 1988-as dél-koreai nyári olimpiához, ahol a bojkott sújtotta moszkvai és Los Angeles-i játékok után ismét helyreállt az ötkarikás rend. Ez volt a magyar sporttörténelem második legsikeresebb olimpiája Helsinki után, amelyen a vívók sem maradtak adósak a kiugróan jó teljesítményekkel. A nőknél a tőrcsapat bronzérmet, a férfiaknál a kardcsapat pedig aranyat zsebelt be, a férfi tőrvívók pedig – ugyanazokkal a versenyzőkkel, mint 1987-ben Svájcban – a szovjetek és a nyugatnémetek mögött végezve bronzérmet ünnepelhettek. Ez volt Szelei István pályafutásának csúcsa.

Visszavonulása után Szelei megmaradt szeretett sportágának közelében és mind a mai napig edzőként kamatoztatja pályafutása során megszerzett tapasztalatait.

Szelei István ma 60 esztendős. Jó egészséget kívánunk!

(MOB-összeállítás; Képek: MTI)

Olimpiai érmeink

A magyar sportolók által eddig nyert

arany, ezüst és bronzérmek száma:


190 165 189
Facebook
Instagram
Rss
YouTube