1904 St. Louis
1904 St. Louis
1900 Párizs
1900 Párizs
1908 London
1908 London
1912 Stockholm
1912 Stockholm
1920 Antwerpen
1920 Antwerpen
1924 Párizs
1924 Párizs
1932 Lake Placid
1932 Lake Placid
1928 Amszterdam
1928 Amszterdam
1928 St. Moritz
1928 St. Moritz
1932 Los Angeles
1932 Los Angeles
1936 Berlin
1936 Berlin
1936 Garmisch-Partenkirchen
1936 Garmisch-Partenkirchen
1948 London
1948 London
1948 St. Moritz
1948 St. Moritz
1952 Helsinki
1952 Helsinki
1952 Oslo
1952 Oslo
1956 Melbourne
1956 Melbourne
1956 Cortina d'Ampezzo
1956 Cortina d'Ampezzo
1960 Róma
1960 Róma
1960 Squaw Valley
1960 Squaw Valley
1964 Tokió
1964 Tokió
1964 Innsbruck
1964 Innsbruck
1968 Mexikó
1968 Mexikó
1968 Grenoble
1968 Grenoble
1972 Szapporo
1972 Szapporo
1972 München
1972 München
1976 Montreal
1976 Montreal
1976 Innsbruck
1976 Innsbruck
1988 Szöul
1988 Szöul
1984 Szarajevó
1984 Szarajevó
1980 Moszkva
1980 Moszkva
1980 Lake Placid
1980 Lake Placid
1984 Los Angeles
1984 Los Angeles
1988 Calgary
1988 Calgary
1992 Barcelona
1992 Barcelona
1992 Albertville
1992 Albertville
1994 Lillehammer
1994 Lillehammer
1996 Atlanta
1996 Atlanta
1998 Nagano
1998 Nagano
2000 Sydney
2000 Sydney
2006 Torino
2006 Torino
2008 Peking
2008 Peking
2010 Vancouver
2010 Vancouver
2012 London
2012 London
1904-es Olimpiai küldöttség
1904-es Olimpiai küldöttség
Fuchs Jenő
Fuchs Jenő
1912-es Olimpiai Kardcsapat
1912-es Olimpiai Kardcsapat
Németh Imre
Németh Imre
Papp László
Papp László
Takács Károly
Takács Károly
1896 Athén
1896 Athén
1924 Chamonix
1924 Chamonix
2002 Salt Lake City
2002 Salt Lake City
2004 Athén
2004 Athén
Hajós Alfréd
Hajós Alfréd
1956-os Női kéziszer csapat
1956-os Női kéziszer csapat
Puskás Ferenc
Puskás Ferenc
Balczó András
Balczó András
Magyar Zoltán
Magyar Zoltán
Borkai Zsolt
Borkai Zsolt
Tordasi Ildikó
Tordasi Ildikó
Weisz Richárd
Weisz Richárd
2014 Szochy
2014 Szochy
Bauer Rudolf
Bauer Rudolf
Posta Sándor
Posta Sándor
Tersztyánszky Ödön
Tersztyánszky Ödön
Parti János
Parti János
1964-es Olimpiai labdarúgó válogatott
1964-es Olimpiai labdarúgó válogatott
1968-as Olimpiai párbajtőr csapat
1968-as Olimpiai párbajtőr csapat
Hegedűs Csaba
Hegedűs Csaba
Zsivótzky Gyula
Zsivótzky Gyula
Foltán László
Foltán László
Vaskuti István
Vaskuti István
Varga Károly
Varga Károly
Kovács Ágnes
Kovács Ágnes
Csollány Szilveszter
Csollány Szilveszter
Nagy Tímea
Nagy Tímea
Gyurta Dániel
Gyurta Dániel
Pars Krisztián
Pars Krisztián
Risztov Éva
Risztov Éva
Keleti Ágnes
Keleti Ágnes
Fábián László
Fábián László
Mizsér Attila
Mizsér Attila
Martinek János
Martinek János
Darnyi Tamás
Darnyi Tamás
Szabó Bence
Szabó Bence
Egerszegi Krisztina
Egerszegi Krisztina
Ónodi Henrietta
Ónodi Henrietta
Czene Attila
Czene Attila
Kőbán Rita
Kőbán Rita
Igaly Diána
Igaly Diána
Kammerer Zoltán
Kammerer Zoltán
Storcz Botond
Storcz Botond
Vereckei Ákos
Vereckei Ákos
Dr. Mező Ferenc
Dr. Mező Ferenc
Pelle István
Pelle István
Kabos Endre
Kabos Endre
Csák Ibolya
Csák Ibolya
Horváth Gábor
Horváth Gábor
2008-as Olimpiai bajnok vízilabda csapat
2008-as Olimpiai bajnok vízilabda csapat
Kovács Katalin
Kovács Katalin
Vajda Attila
Vajda Attila
Janics Natasa
Janics Natasa
Fazekas Krisztina
Fazekas Krisztina
Kozák Danuta
Kozák Danuta
Szabó Gabriella
Szabó Gabriella
Kovács Katalin
Kovács Katalin
Berki Krisztián
Berki Krisztián
Szilágyi Áron
Szilágyi Áron
Berczelly Tibor
Berczelly Tibor
Kovács Pál
Kovács Pál
Gerevich Aladár
Gerevich Aladár

110 éves lenne a tatai edzőtábor megálmodója, Kocsis Mihály

PDF letöltés Cikk nyomtatása E-mail

1910. december 30-án született Kocsis Mihály, a tatai edzőtábor megálmodója majd igazgatója, az 1948-as londoni olimpián résztvevő magyar csapat vezetője, a Központi Sportiskola (KSI) igazgatója, a Magyar Testnevelési és Sportmúzeum tudományos főmunkatársa. A Magyar Olimpiai Bizottság korábbi tagja, a Nemzetközi Olimpiai Akadémia tiszteletbeli tagja egész életében az olimpiai mozgalmat szolgálta. A legendás sportvezető most lenne 110 esztendős – rá emlékezünk...

Kocsis Mihály 1937-ben a Testnevelési Főiskolán testnevelő tanári oklevelet szerzett, majd rövid ideig gimnáziumi óraadó volt. A TF-en tornából és magasugrásból emelkedett ki társai közül. Már a TF-en bekapcsolódott az MTE Torna- és Atlétikai Szakosztályának munkájába. 1938-tól 1944-ig a Weisz Manfréd TK Vízisport Szakosztályának vezetője, a csepeli öbölben a modern hazai kajak-kenusport kezdeményezője. A csepeli Weisz Manfréd Művekben az első magyarországi szabadidő-szakosztály létrehozója, a csepeli gyár sportiroda-vezetője. A háború előtt és a felszabadulás után a csepeli sportélet vezéregyéniségének számított. Csepeli magyar bajnoki érmek, sportlétesítmények kötődnek hozzá. A háború utáni években „sportszervezői munkássága miatt képtelen módon” Népbíróság elé állították. Rendezője az 1947-es tatai I. Munkás Kajak-Kenu Európa-bajnokságnak. A háború vége előtt rövid ideig az – akkori nevén – Országos Kajak-kenu Szövetség ügyvezetője; a ’60-as évek elején a Budapesti Kajak-Kenu Szövetség elnöke. Kitérőként a szállodaigazgatásba (Hungar-Hotels; Keszthely, majd Budapest) is belekóstolt, de közben akkor is szervezte a vállalat sportéletét, tanulmányt is írt róla. 1948-ban az olimpiai felkészítés egyik irányítója. 1949 és 1955 között részt vett a vállalati sportélet kialakításában, koordinálásában, a szakszervezeti rendszer keretében. A tatai edzőtábor helyszínének kiválasztója (a londonihoz hasonló klímát kerestek, a ’47-es Eb-ről már ismert volt a helyszín); 1955-től 1957-ig a tatai edzőtábor igazgatója; Hegyi Gyula államtitkár bízza meg az akkorra lerobbant intézmény „gatyába rázásával”. Ebben az időszakban volt a melbourne-i olimpiai felkészülés is. 1957-59-ig a Testnevelési Tudományos Kutató Intézet (TTKI) tudományos főmunkatársa. Ötletgazda a többnyelvű sportszótár szerkesztésében, szervezője a sportkarikatúra-kiállításnak. 1964-tól 1971-ig a Központi Sportiskola (KSI) igazgatója, a korosztályos utánpótlás- és sportiskolai rendszer hazai kidolgozója. KSI-igazgatóként tagja a Magyar Olimpiai Bizottságnak. Jó kapcsolatot ápol a Nemzetközi Olimpiai Bizottság több vezető tisztségviselőjével. Nyugdíjazását követően 1971-től 1985-ig a Testnevelési és Sportmúzeum tudományos szaktanácsadója (pl. sportkönyv-kiállítások). A Nemzetközi Olimpiai Akadémia tiszteletbeli tagja, magyar előadója. Több publikációja, hosszabb cikke jelent meg (pl. Népsport, Olympic Review; írt könyvet a ’48-as olimpiai felkészülésről is). Kocsis Mihály életének 75. esztendejében, 1985. január 18-án hunyt el Budapesten.

A korabeli sajtó így jellemezte: olyan ember, aki széles látókörrel és vitathatatlan szakmai hozzáértéssel dolgozza ki javaslatait. Az életútját bemutató könyv, a Fejezetek a magyar sport 20. századi történetéből - Kocsis Mihály testnevelő tanár élete és munkássága című kiadvány sajtótájékoztatóján Kulcsár Krisztián, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke úgy fogalmazott: Kocsis Mihály egy sportpolihisztor volt. Amikor Kocsis Mihályról beszélgetek másokkal, akkor csak a professzionalizmus, a tudás, a segítőkészség hangzik el vele kapcsolatban. Mindezt úgy, hogy a XX. század minden nyomorát átélte, meghurcolták, népbíróság elé állították, mindeközben az olimpizmus segítője volt, az 1948-as játékokon ő vezette a delegátust. Én személy szerint szeretném azt elérni, hogy a tatai edzőtábor, amelynek megálmodója és vezetője volt, az ő nevét viselje majd."

„Mi, egykori KSI-sek a kor akkori követelményei szerint jó körülmények között, kiváló edzőktől tanulhattuk meg a sport alapjait, eszmeiségét. Kocsis Mihály a KSI igazgatójaként kidolgozta a honi utánpótlás-nevelés elméletét és gyakorlatát is, amellyel évtizedekre biztosította be a magyar sport eredményességét" – mondta a könyvbemutatón Schmidt Gábor. A Magyar Kajak-Kenu Szövetség elnöke arról is beszélt, Kocsis Mihály nemcsak a KSI és a tatai edzőtábor létrehozója és egykori igazgatója, valamint a csepeli munkássport atyja volt, hanem az MKKSZ korábbi elnökségi tagja, a Budapesti Kajak-Kenu Szövetség volt elnöke; a kajak-kenu sportág magyarországi meghonosítója is volt, aki először ültetett hajóba későbbi kiválóságokat, mint például az első magyar kajakos olimpiai bajnokot, Urányi Jánost. „Nem túlzás azt állítani, hogy a Tanár úr alapozta meg Csepelen a sportág sikerességét.”

Fia, Kocsis L. Mihály író, sportújságíró, MOB-médiadíjas (2009) és a Magyar Sportújságírók Szövetségének életműdíjasa (2012); gyermekévei egy részét Tatán töltötte. 

(MOB; fotó: Fejezetek a magyar sport 20. századi történetéből - Kocsis Mihály testnevelő tanár élete és munkássága)

Olimpiai érmeink

A magyar sportolók által eddig nyert

arany, ezüst és bronzérmek száma:


190 165 189
Facebook
Instagram
Rss
YouTube