A halhatatlan Ramszesz – 80 éves Varga János, a Nemzet Sportolója

Egy levélváltás 1955-ből: „Kedves Sándor bácsi! Kérem, engedje meg, hogy Jancsi fia rendszeresen látogassa az edzéseket. Szeretnék belőle jó birkózót nevelni. Üdvözlettel: Skultéti Sándor edző.” A válasz: „Tanár úr! Megengedem, Jancsi fiamból világbajnokot neveljen. Id. Varga Sándor” – mondhatni ezzel kezdődött egy kivételes sportolói karrier, melynek úgymond betetőzése volt a Nemzet Sportolója cím. Varga János 80 éves lett, őt köszöntjük. 

Varga János 1939. október 21-én született Abonyban. Elég későn, tinédzserként kezdett birkózni. Az abonyi téglagyárban dolgozott kihordóként, mikor Skultéti mester felfigyelt rá, és ahogy a fenti idézetből is látszik, apai engedélyt kért, hogy a fiúból igazi birkózót faragjon. Bár az elején – miután párszor kikapott edzésen – majdnem ott hagyta a szőnyeget, de végül mégis maradt, és 1958-ban már négyszeres ifi magyar bajnoknak mondhatta magát. Külön kuriózum, hogy Varga János azon birkózók egyike, akik mind szabadfogásban, mind kötöttfogásban is az élvonalba tartozott.

Akkoriban még létezett a kötelező sorkatonai szolgálat, így 19 évesen besorozták, mellyel egyidejűleg elhagyva nevelőegyesületét, 1960-ban a Budapesti Honvédba igazolt. A válogatott keretnek is ekkoriban lett tagja és a Ramszesz becenevet is ekkor kapta, a névadó pedig a szintén legendás Polyák Imre volt. Az 1961-es jokohamai világbajnokságon egy ezüstéremmel mutatkozott be, melyet egy évvel később egy bronz követett – mindkettőt még szabadfogásban nyerte. Ám a már említett Polyák Imrének köszönhetően fogásnemet váltva, ’63-ban felállhatott a dobogó legfelső fokára a helsingborgi vb-n. A sporthoz való hozzáállásáról mindent elmond, hogy ezutóbbi címet törött bordával szerezte. A tokiói olimpiára esélyesként utazott, ám a játékokat megelőző hónapokban egy makacs vállsérüléssel bajlódott, melynek következményeként nem tudta hozni a formáját és a hetedik helyen zárt. Ez a sérülés a további két idényére is kihatott; a ’67-es vb-n ezüsttel tért vissza, melyet Minszkben egy Eb-arannyal is megtoldott. Egy évvel később Mexikóban, tán kicsit a sorstól visszakapva az előző évben elvesztett vb-döntőt, ismét a román Baciu-val kellett az aranyért küzdenie, ám ennek az összecsapásnak a végén Varga János keze lendült a magasba, megkoronázva ezzel addigi pályafutását.

Varga utána sem tétlenkedett, hiszen 1970-ben mind a világbajnokságon, mind az Európa-bajnokságon is az ő nyakába akasztották az aranyérmet. Az müncheni olimpián is szépen menetelt, ám a nyugatnémet Veil elleni küzdelemben hiába vezetett 4-2-re és volt aktívabb, 24 másodperccel a vége előtt leléptették és végül a negyedik helyen végzett. Varga a mai napig úgy tarja, ezt az aranyat kivették a zsebéből. Egy darabig még birkózott, de 1973-tól már az edzői pálya felé fordult.

A Testnevelési Főiskolán 1972-ben szerzett szakedzői diplomát, melyet 1974-től 1990-ig korábbi egyesületénél, a Honvédnál, valamint a felnőtt- és junior-válogatott mellett is kamatoztatott. Tanítványai közük Sipos Árpád és Faragó József később Európa-bajnokok lettek. 1981-től nemzetközi versenybíróként is dolgozott, 1985-től pedig a mesteredzői cím is megilleti.

A szőnyegen kívül a Magyar Honvédség kötelékében 1959-től 1962-ig sorkatona. A rádiótechnikai és légvédelmi tisztesképző ezred és a 45. önálló rádiótechnikai zászlóalj műszerkezelője és távírásza. Hivatalos tisztként egyesülete, a Budapesti Honvéd instruktora, majd 1963-1977-ig sportinstruktora, a szakosztály megszüntetésekor, 1990-ben ezredesi rangban, korkedvezménnyel ment nyugdíjba.  

Kitüntették a Munka Érdemrend ezüst-, valamint A Haza Szolgálatáért Érdemérem ezüst- és aranyfokozatával. A MOA tiszteleti jelvényét 2004-ben, a MOA tiszteleti érmét 2006-ban kapta meg. A Testnevelési Egyetemen található Sportcsillagok Falán 2006-ben helyezte el kéznyomát – és bár azóta e kéznyom sajnálatos módon a többivel egyetemben a tűz martaléka lett, a 2019. szeptember 10-i újra avatott dicsőségfalon Varga Jánosé is ismét megtalálható. Életpályájának elismeréskeént a Magyar Olimpiai Bizottság 2007-ben MOB-érdeméremmel tüntette ki, de 2010-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjét is megkapta. A Nemzetközi Birkózó Szövetség 2016-ban választotta be a birkózó Hírességek Csarnokába.

A 2018-as budapesti birkózó világbajnokság nagyköveteként is fáradhatatlanul népszerűsítette szeretett sportágát. A világverseny rajtja előtt két nappal halt meg Kulcsár Győző négyszeres olimpiai bajnok párbajtőrvívónk, akivel Varga János jó barátságban volt, így kettős érzelemmel fogadta október végén a hírt, miszerint a Nemzet Sportolói őt választották be Kulcsár Győző megüresedett helyére. Akkor erről így nyilatkozott: „Hatalmas megtiszteltetés és jó érzés ez, végtelenül megörültem a hírnek, de nagy ára van, hiszen Győző jó cimborám volt, s helyette kerülhetek be. Ám ez a jelölés és az élet rendje. Voltam már többször említve és javasolva Nemzet Sportolójának, most sikerült, megérte annak idején annyit fogyasztani..."

Varga János családja igazi sportos család, hiszen felesége Varga Gabriella, korábbi válogatott atléta, lánya, Gabi pedig a páston találta meg számításait, nem is akárhogyan, hiszen tőrvívóként egyéniben kétszeres Európa-bajnok, a 2004-es olimpián egyéniben hatodik, 2008-ban csapatban pedig negyedik lett. Első házaságából született fia révén két unokával is büszkélkedhet.

A bajnokot születésnapján a Hadtörténeti Múzeumban köszöntötte a Magyar Birkózó Szövetség. Az ünnepeltet az eseményen Schmitt Pál, a NOB tagja, Kulcsár Krisztián, a MOB elnöke, dr. Aján Tamás, a Nemzetközi Súlyemlő Szövetség elnöke, Németh Szilárd, a Magyar Birkózó Szövetség első embere és Bacsa Péter ügyvezető is méltatta.

Az Isten éltesse sokáig Varga Jánost!  

(MOB-összeállítás; Fotó: MTI, MBSZ/Róth Tamás)