1904 St. Louis
1904 St. Louis
1900 Párizs
1900 Párizs
1908 London
1908 London
1912 Stockholm
1912 Stockholm
1920 Antwerpen
1920 Antwerpen
1924 Párizs
1924 Párizs
1932 Lake Placid
1932 Lake Placid
1928 Amszterdam
1928 Amszterdam
1928 St. Moritz
1928 St. Moritz
1932 Los Angeles
1932 Los Angeles
1936 Berlin
1936 Berlin
1936 Garmisch-Partenkirchen
1936 Garmisch-Partenkirchen
1948 London
1948 London
1948 St. Moritz
1948 St. Moritz
1952 Helsinki
1952 Helsinki
1952 Oslo
1952 Oslo
1956 Melbourne
1956 Melbourne
1956 Cortina d'Ampezzo
1956 Cortina d'Ampezzo
1960 Róma
1960 Róma
1960 Squaw Valley
1960 Squaw Valley
1964 Tokió
1964 Tokió
1964 Innsbruck
1964 Innsbruck
1968 Mexikó
1968 Mexikó
1968 Grenoble
1968 Grenoble
1972 Szapporo
1972 Szapporo
1972 München
1972 München
1976 Montreal
1976 Montreal
1976 Innsbruck
1976 Innsbruck
1988 Szöul
1988 Szöul
1984 Szarajevó
1984 Szarajevó
1980 Moszkva
1980 Moszkva
1980 Lake Placid
1980 Lake Placid
1984 Los Angeles
1984 Los Angeles
1988 Calgary
1988 Calgary
1992 Barcelona
1992 Barcelona
1992 Albertville
1992 Albertville
1994 Lillehammer
1994 Lillehammer
1996 Atlanta
1996 Atlanta
1998 Nagano
1998 Nagano
2000 Sydney
2000 Sydney
2006 Torino
2006 Torino
2008 Peking
2008 Peking
2010 Vancouver
2010 Vancouver
2012 London
2012 London
1904-es Olimpiai küldöttség
1904-es Olimpiai küldöttség
Fuchs Jenő
Fuchs Jenő
1912-es Olimpiai Kardcsapat
1912-es Olimpiai Kardcsapat
Németh Imre
Németh Imre
Papp László
Papp László
Takács Károly
Takács Károly
1896 Athén
1896 Athén
1924 Chamonix
1924 Chamonix
2002 Salt Lake City
2002 Salt Lake City
2004 Athén
2004 Athén
Hajós Alfréd
Hajós Alfréd
1956-os Női kéziszer csapat
1956-os Női kéziszer csapat
Puskás Ferenc
Puskás Ferenc
Balczó András
Balczó András
Magyar Zoltán
Magyar Zoltán
Borkai Zsolt
Borkai Zsolt
Tordasi Ildikó
Tordasi Ildikó
Weisz Richárd
Weisz Richárd
2014 Szochy
2014 Szochy
Bauer Rudolf
Bauer Rudolf
Posta Sándor
Posta Sándor
Tersztyánszky Ödön
Tersztyánszky Ödön
Parti János
Parti János
1964-es Olimpiai labdarúgó válogatott
1964-es Olimpiai labdarúgó válogatott
1968-as Olimpiai párbajtőr csapat
1968-as Olimpiai párbajtőr csapat
Hegedűs Csaba
Hegedűs Csaba
Zsivótzky Gyula
Zsivótzky Gyula
Foltán László
Foltán László
Vaskuti István
Vaskuti István
Varga Károly
Varga Károly
Kovács Ágnes
Kovács Ágnes
Csollány Szilveszter
Csollány Szilveszter
Nagy Tímea
Nagy Tímea
Gyurta Dániel
Gyurta Dániel
Pars Krisztián
Pars Krisztián
Risztov Éva
Risztov Éva
Keleti Ágnes
Keleti Ágnes
Fábián László
Fábián László
Mizsér Attila
Mizsér Attila
Martinek János
Martinek János
Darnyi Tamás
Darnyi Tamás
Szabó Bence
Szabó Bence
Egerszegi Krisztina
Egerszegi Krisztina
Ónodi Henrietta
Ónodi Henrietta
Czene Attila
Czene Attila
Kőbán Rita
Kőbán Rita
Igaly Diána
Igaly Diána
Kammerer Zoltán
Kammerer Zoltán
Storcz Botond
Storcz Botond
Vereckei Ákos
Vereckei Ákos
Dr. Mező Ferenc
Dr. Mező Ferenc
Pelle István
Pelle István
Kabos Endre
Kabos Endre
Csák Ibolya
Csák Ibolya
Horváth Gábor
Horváth Gábor
2008-as Olimpiai bajnok vízilabda csapat
2008-as Olimpiai bajnok vízilabda csapat
Kovács Katalin
Kovács Katalin
Vajda Attila
Vajda Attila
Janics Natasa
Janics Natasa
Fazekas Krisztina
Fazekas Krisztina
Kozák Danuta
Kozák Danuta
Szabó Gabriella
Szabó Gabriella
Kovács Katalin
Kovács Katalin
Berki Krisztián
Berki Krisztián
Szilágyi Áron
Szilágyi Áron
Berczelly Tibor
Berczelly Tibor
Kovács Pál
Kovács Pál
Gerevich Aladár
Gerevich Aladár

Beugróból főszereplő

PDF letöltés Cikk nyomtatása E-mail

A magyar válogatott eddig kilencszer vett részt olimpiai labdarúgótornán, három alkalommal pedig a dobogó legtetejére is felállhattak legjobbjaink. A július 17-én 75. születésnapját ünneplő Juhász István a máig utolsó, 1968-as mexikói siker tevékeny részese volt. Isten éltesse!

Juhász István 1945-ben látta meg a napvilágot a Pest megyei településen, Alsónémediben. A földművescsalád sarjaként nevelkedő „Juci” – ahogyan későbbi csapatttársa, a kiváló ferencvárosi fedezet Orosz Pál elnevezte – egy kölyöktoborzón hívta fel magára a Fradi edzőinek figyelmét, ahol 270 lelkes focistapalánta közül beválasztották a legjobb 35-be, hogy aztán a zöld-fehérek kötelékében ismerkedhessen meg a labdarúgás alapjaival.

Ezután a IX. kerületben rendkívüli szorgalommal párosuló tehetségét olyan remek szemű edzők kezei között pallérozhatta tovább, mint nevelőedzője, a második apjának tekintett Száger Mihály vagy éppen az ifisták kiemelkedő trénere, Csanádi Ferenc. 

Jucinak pedig nem is kellett sokáig várnia, hogy a befektetett munka meghozza gyümölcsét. Amikor 1963. júniusában Mészáros József edző első ízben jelölte a felnőttek kezdőcsapatába az akkor még csupán 18 éves, ekkoriban csatárt játszó játékost, egy brilliáns, mindmáig párját ritkító teljesítménnyel rukkolt elő. A gyerekkorában áhítattal figyelt Albert Flórián hiányában szerepet kapó Juhász ugyanis első találkozóján mindjárt négyszer zörgette meg a Pécsi Dózsában védő Hajdú kapus hálóját. A történethez hozzátartozik, hogy Albert, Rákosival és Novákkal egyetemben azért nem lépett pályára, mert figyelmeztető sztrájkot tartott, hogy Novák Dezső mielőbb megkapja a ferencvárosi egyesület által neki ígért lakást.

Persze nem meglepő, hogy Albert ezután játékra jelentkezett és visszakövetelte magának a kezdőcsapat őt megillető helyét. Juhásznak tehát még bizonyítania kellett és ő nem is volt rest, nagy munkabírásával és kiváló technikai képzettségével megtalálta útját a kezdőbe, igaz, nem csatárként, hanem egy sorral hátrébb, ami szinte magától értetődő, ha hozzátesszük, hogy ekkoriban a zöld-fehéreknél a magyar futball egyetlen Aranylabdása mellett Szőke, Varga, Rákosi és Fenyvesi dr. riogatta az ellenfelek védelmét.

És ha már Varga! Nos, csakúgy, mint élvonalbeli debütálása, Juhász István az 1968-as mexikói olimpiára utazó csapatba kerülése is kurta-furcsa módon esett. Történt ugyanis, hogy Varga Zoltán az olimpiai labdarúgótorna kezdete előtt otthagyott csapot-papot, egyetlen elárvult nyakkendőt a csapat főhadiszállásán hagyva távozott és, mint utóbb kiderült, disszidált. Juci pedig éppen az ő helyére került be az olimpiai válogatottba, az ötkarikás játékokon pedig bizonyította, ő ugyan nem potyautasként érkezett Mexikóba. Olyannyira, hogy a torna fináléjában a Bulgária elleni, 4-1-es magyar sikerrel záruló találkozón a mieink egyenlítő gólját megelőző szögletet ő harcolta ki. Sőt! Menczel Iván jobb oldalról érkező, mintaszerű beadását követően Juhász a foghíjas bolgár védelemtől nem zavartatva felugrott és a magyar csapat harmadik gólját szerezte. A 85. percben aztán a kiállítás sorsára jutott, tehát bár az olimpián mind a hat meccsen pályára lépő Juci az utolsó pillanatban került a csapatba, végül minden szempontból főszereplővé vált.

Fáradhatatlanságával, átlag feletti munkabírásával tehát Juhász hozzájárult, hogy Magyarország zsinórban második elsőségét ünnepelhesse a nyári játékok focitornáin, hiszen négy évvel korábban Tokióban is a magyarok bizonyultak a legjobbnak. Ezzel a győzelemmel Nagy-Britannia és Uruguay után Magyarország lett a harmadik olyan ország, amely labdarúgásban megvédte olimpiai bajnoki címét.

Ezután Juhász 23-szor a magyar felnőttválogatott szerelését is magára ölthette, amellyel az 1972-es belgiumi Európa-bajnokság négyes döntőjében a negyedik helyen zárt.

Mindemellett klubpályafutása is bővelkedett a sikerekben. Az FTC színeiben 490 mérkőzésen lépett pályára. A csapattal háromszor szerepelt nemzetközi kupadöntőben. 1965-ben a Juventust felülmúlva megnyerték a Vásárvárosok Kupáját, hogy aztán 1968-ban ugyanebben a sorozatban, majd 1975-ben a KEK-ben is ezüstérmet szerezzen. Emellett a Fradival négyszer lett bajnok, háromszor pedig a magyar kupát is a magasba emelhette. 1973-ban az év labdarúgójának választották.

A ferencvárosi klub örökös bajnoka a zöld-fehérektől az Erdértbe távozott, az ő szavaival élve; levezetni.

Ezután az ELTE jogi karán doktorált és az FTC Népligetben épülő edzőközpontjának létesítményigazgató-helyettese lett. Majd miután nem találta meg a közös hangot feletteseivel, családjával együtt előbb Németországba, később az Egyesült Államokba költözött.

A tengerentúlon Juhász sok helyen megfordult, végül a kaliforniai San Diegóban telepedett le. Focizott nagypályán és teremben is, és miután fél év alatt jól megtanult angolul, edzőként is megtalálta számítását.

1996-ban tért haza, szűkebben vett hazájába, Alsónémedibe. A Fradi népligeti központjában Juhász István nagyságának mellszobor felállításával tisztelegtek.

Jó egészséget kívánunk!

(MOB-összeállítás; kép: MTI)

Olimpiai érmeink

A magyar sportolók által eddig nyert

arany, ezüst és bronzérmek száma:


190 165 189
Facebook
Instagram
Rss
YouTube