Doppingrazzia: Célkeresztben a londoni érmesek és a Tokióba készülődők is

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság, és az év elején új szereplővel (ITA – Nemzetközi Tesztelő Ügynökség) kibővült doppingellenőrző hálózat kulcsszereplői összehangolt akciótervvel iparkodnak tovább csökkenteni a tiltott szereket használók számát, és lefülelni azokat, akik rafinált eszközökkel a sportolók biológiai útleveleinek elemzőit is megpróbálják lóvá tenni.

Az analitika mesterembereinek tudására és a mind inkább „beszédesebb" adatbázisra támaszkodva a Nemzetközi Olimpiai Bizottság most éppen a 2012. évi londoni nyári játékok alatt levett minták megismételt elemzésére adott utasítást, különös tekintettel az éremszerzőkre, közülük is főleg azokra, akik továbbra is a pályán vannak, és vélhetően Tokióba is szeretnének eljutni. Aligha kétséges, hogy az ellenőrök elől gyakran elrejtőző „túl jó" afrikai atléták is célkeresztbe kerülnek, de a rehabilitált orosz sport szereplői sem lehetnek teljesen nyugodtak.

Amint arról dr. Tiszeker Ágnes, a Magyar Antidopping Csoport vezetője az SzPress Hírszolgálatnak beszámolt, nagy a sietség, mert a Londonban levett és aztán lefagyasztott mintákat „csak" nyolc évig, azaz legkésőbb 2020-ig lehet még egyszer „szemügyre venni", mert aztán megsemmisítik azokat. Nem úgy, mint a riói nyári játékokon begyűjtött vér- és vizeletmintákat, amelyeket – a meghosszabbított határidőnek megfelelően – akár tíz év elteltével is elő lehet venni és újra vizsgálni. A magyar szakember is úgy véli, hogy ez már egy hadművelet, amelynek hátországában nemzetközi nyomozó hatóságként ott az Interpol és az érintett országok rendőrségei, nem mellékesen a vádalkut kötő nyomravezetők.

A MACS vezetője szerint nincsenek zseniális ötleteken alapuló alapvetően új kutatási módszerek, annál több eredménnyel kecsegtet az a globális adatbázis, amely az ADAMS (Doppingellenes Információs és Irányítási Rendszer) nevet kapta. Egy olyan online felületen működő adatgyűjtő, osztályozó és ellenőrző nemzetközi rendszerről van szó, amely leegyszerűsíti a nemzetek közötti kommunikációt és az információcserét azzal, hogy összeköti a felhasználók – a laboratóriumok, a nemzeti doppingellenes szervezetek, a nemzetközi sportszövetségek – adatbázisait, valamint felületet biztosít az egységes beszámolók elkészítéséhez, melyből a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség, azaz a WADA által készített statisztikák pontosan és naprakészen kinyerhetők.

A rendszerhez kizárólag azok a szerződéses partnerek, mint például a MACS, vagy az általuk felvett felhasználók (sportolók, azok képviselői, szüleik és orvosaik) továbbá a nemzeti olimpiai bizottságok, illetve sportszövetségek férnek hozzá, akik tudomásul vették a használat szabályzatát. Az ADAMS adatvédelmi szabályozása a személyes adatok védelmének nemzetközi előírásai szerint történik. A rendszer természetesen minden belépést, illetve adatváltozást naplóz, így visszakövethető, hogy ki, és mikor dolgozott a rendszerrel.

Egykor, némi túlzással, minden az izomnövelő anabolikus szteroidokról szólt, ma viszont a tilosban járók sokkal több „hangszeren játszanak". Dr. Tiszeker szerint továbbra is macska-egér harc folyik, de ennél a hasonlatnál maradva szerinte a küzdőtérben sokkal több már a Tom, mint a Jerry, még ha utóbbi dörzsöltebb is lett.

„Sziszifuszinak is nevezhető, és nem akármilyen anyagi erőforrásokat felemésztő elemző és kockázatbecslő munka folyik, amelynek során külön kategóriába sorolják a doppingérzékeny és a doppingszennyezett sportágakat, sőt, azokon belül is csoportosítások történnek, hiszen egy középtávfutót nem lehet egy kalap alá venni egy dobóatlétával – hangsúlyozta a terület szaktekintélye. – Tisztul a kép azzal kapcsolatban, hogy a doppingvétséget elkövetők hol és mikor, milyen sportágakban, illetve versenyszámokban próbálkoznak anabolikus szteroidok, növekedési hormonok, EPO, vértranszfúzió, stimulánsok, kábítószerek vagy éppen gyorsítók használatával. Az először az atlétikában bevezetett, de aztán már több sportágban alkalmazott biológiai útlevelekben sok-sok mérés eredményei gyűltek össze, és ezeknek az adatoknak az összehasonlítása nem egyszer gyanút keltő. Nem csak a nagy eltérések tűnnek fel, hanem olykor az is egy-egy sportolóra tereli a figyelmet, ha minden mérés éveken át ugyanazt az értéket mutatja. Nem könnyű kiszűrni azokat, akik nyilván külső segítséggel a tiltott szereket más készítmények fogyasztásával igyekeznek elrejteni, ami a biológiai útlevelek durva meghamisításának számít. Ezért is döntöttünk úgy, hogy a WADA új, 2019-es tiltólistájának bemutatása mellett a honlapunkon és más csatornákon is nyomatékkal hívjuk fel a figyelmet a manipulációk eshetőségére" – hangsúlyozta a magyar doppingszakember.

(SzPress Hírszolgálat/Szalay Péter, fotó: MTI/Balatoni József)