Elhunyt az olimpiai bronzérmes labdarúgó Kovács Ferenc

Tragikussal hirtelenséggel, 84 éves korában elhunyt Kovács Ferenc, a római olimpia bronzérmes labdarugója, a Videoton FC labdarúgóklub tiszteletbeli elnöke, egykori legendás edzője.

A magyar olimpiai gárda a római olimpián India (2:1), Peru (6:2) és Franciaország (7:0) csapatát legyőzve a D csoportot megnyerve került az elődöntőbe, ahol Dániától szenvedett 2:0-ás vereséget. A bronzmérkőzésen a hazai olasz válogatott felett diadalmaskodott a válogatott 2:1 arányban. Kovács III Ferenc mind az öt mérkőzésen szerepelt  a magyar együttesben és szerzett olimpia bronzérmet.

A székesfehérvári klub honlapja szerint Kovács Ferenc  szerdán váratlanul rosszul lett, majd a székesfehérvári kórházban elhunyt.

"Döbbenten és értetlenül állunk a tragédia előtt. Néhány napja még felhőtlenül ünnepeltük az aranyérmet, és terveztük a jövőt" - nyilatkozta megrendülten a bajnokcsapat tulajdonosa, Garancsi István.

Kovács 1934.január 7.-én született. Az MTK saját nevelésű játékosaként 1954-ben mutatkozott be az NB I-ben, és több mint tíz éven keresztül viselte a fővárosi kék-fehérek mezét, akikkel bajnok és KEK-döntős volt, illetve kétszer megnyerte a Közép-európai Kupát. Az 1960-as római olimpián bronzérmet szerzett a válogatottal.

Edzői karrierjét 1965-ben kezdte az MTK utánpótlásánál, 1968/69-ben már a felnőtt csapat kispadján ült. A hetvenes évektől az Egri Dózsa, a Vasas SC, a Debreceni VSC, a spanyol Las Palmas, a Szeged SC és az Újpest vezetőedzője volt, illetve 1978 és 1979 között a magyar válogatott szövetségi kapitányaként tevékenykedett. Utóbbi poszton nyolc mérkőzésen két győzelem, négy döntetlen és két vereség volt a mérlege.

A Videoton SC-t 1972 és 1988 között három különböző időszakban irányította.

Az MTK-val 1968-ban Magyar Népköztársasági Kupa-győztes volt, de legnagyobb edzői sikereit Székesfehérváron érte el: 1976-ban bajnoki ezüst, 1984-ben és egy évvel később bronzérmes volt. Az 1984/85-ös szezonban az UEFA Kupa döntőjéig vezette a csapatot, "azóta Székesfehérváron teljes joggal igazi legenda övezte személyét" - írja a klub honlapja. Mesteredzői címmel 1983-ban tüntették ki.

Ő az egyetlen Magyarországon, aki játékosként és edzőként is európai kupadöntőbe jutott.
Az elmúlt években is aktívan élt, és a labdarúgásnak szentelte mindennapjait, 2008 óta a Videoton FC tiszteletbeli elnöke volt, és a magyar szövetségben (MLSZ) is dolgozott. Szinte nem rendeztek nélküle Videoton-meccset, edzőmérkőzésekre, valamint idegenbeli bajnoki találkozókra is elkísérte a csapatot. A helyszínen ünnepelte a klub harmadik bajnoki címét is vasárnap a felcsúti Pancho Arénában.

 "Amikor a legelső alkalommal megkerestek Fehérvárról, én egy lépcsőfoknak tekintettem a Videotont. Végül, kis túlzással, az életem lett ez a város. Bármelyik korszakra gondolok vissza, ragyogó csapatom volt Sóstón. Volt, amikor jól ment, de nem engedték, hogy bajnokok legyünk, volt amikor átalakult a csapat, ennek ellenére jó volt a közösség" - nyilatkozta korábban.
Úgy fogalmazott, amikor remekeltek a nemzetközi színtéren, divat lett a Videotonnak szurkolni.
"Soha nem felejtem el azokat az embereket, akik a lámpaoszlopokra kapaszkodva nézték a meccseinket: vagy azért, mert nem volt pénzük, vagy azért, mert elfogytak a belépők. Mindig ott voltak velünk, mellettünk álltak. Család volt Sóstón, egy nagy család, amelyhez megtiszteltetés tartozni" - fogalmazott a fehérvári klub honlapján.

A mesteredzőt az MTK Budapest, a Videoton FC és az MLSZ is saját halottjának tekinti.


(MOB/MTI Fotó: mlsz.hu)