Háromszor vitte a zászlót, háromszor repült éremig a gerely

Kevesen mondhatják el magukról, hogy háromszor vihették a magyar zászlót olimpiai megnyitón, Kulcsár Gergely közéjük tartozik. Olimpiai ezüst- és bronzérmes atlétánk nyolcvanöt éves, őt köszöntjük.

Kulcsár Gergely 1934. március 10-én született Nagyhalászon, ahol édesapja hentes, mészáros volt. A háború idején, 1941-ben költöztek Vácra elég viszontagságos körülmények között. Kulcsár Gergely itt kezdett sportolni. Először, mint sok fiúgyermeket, őt is foci vonzotta, majd a sorozatos sérülései miatt édesapja eltiltotta a grundtól, pedig akkor már a Váci Reménység csapatának a kapusa volt. Innen először a kézilabdapályára került, majd a középiskolai versenyeken elért szép eredményei az atlétika felé irányították. Ám először itt inkább magas- és távolugróként gondoltak rá, egy falusi szpartakiádon gránáthajításban már a 75 métert is túlszárnyalta.

Teljesítménye okán a Honvédba irányították, ahol Rákhely Gyula dobóedző egyből rátette a kezét és a gerelyhajítás felé terelte. 1953-tól a TFSE, majd '58-tól az Építők SC versenyzője. Tizenkétszer nyert magyar bajnokságot egyéniben, ötször csapatban is. Az 1958-as Európa-bajnokságon bronzérmet szerzett, egy évre rá az Universiadén ezüstöt. A római játékokról bronzzal tért haza, pedig a világranglistán akkor az első ötvenbe sem fért bele. Négy évvel később Tokióban, valamint 1968-ban Mexikóban pedig csak egy karnyújtásnyira volt tőle az arany: „Tokióban (1964) viszont már akár nyerhettem is volna, hiszen 82,32 méterrel vezettem, amikor a nagy esélyesek – a lengyel Sidlo és a szovjet Lusis – helyett a finn Nevala dobott túl, s nyert 82,66-tal. 1968-ban, Mexikóvárosban már 34 éves voltam, ám 87,06-os dobással az utolsó sorozatig az élen álltam. Ekkor Lusis egy megismételt dobással megelőzött, majd ugyanez sikerült Kinnunennek is. Így a már nagyon közel volt aranyérem helyett újabb bronzot hozhattam haza." Még kiutazott Münchenbe, ahol harmadszor vihette a csapat zászlóját a megnyitón, ám helyezetlenül zárta utolsó olimpiáját, utána visszavonult.

1957-ben tanári, '63-ban szakedzői diplomát szerzett a Testnevelési Főiskolán, ahol 1968-tól oktatott is. 1972-ben lett a válogatott dobószakági vezetőedzője, 1980-tól pedig a kuvaiti válogatotté. Mesteredző.

1957-ben házasodott meg, feleségével 54 éven keresztül éltek boldogság házasságban; két gyerekük született, 1958-ban Zoltán fia, 1963-ban Adrienne lánya. Bár egyikük sem lett élsportoló, lánya a TF-en végzett. Öt unokája van, a mozgás pedig a mai napig szerves része az életének. A MOB Fair Play Bizottsága 2008-ban Életmű-díjjal tüntette ki és megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét is.

Isten éltesse még sokáig Kulcsár Gergelyt!

(MOB, forrás: atletika.hu, jochapress.hu, MTI)