Bemutatták az "Olimpia Budapesten - Lehetséges?" című tanulmányt

A KPMG nemzetközi sporttanácsadó csoport, budapesti székházában újságírók, gazdasági- és sportszakemberek előtt mutatta be kedden délelőtt az "Olimpia Budapesten - Lehetséges?" című tanulmányt. A prezentációt követő panelbeszélgetésen - az Olimpiai Védnöki Testület több tagja mellett - Borkai Zsolt, a MOB elnöke is felszólalt, aki kiemelte, Magyarország és Budapest hosszú távú fejlődéséért kell megpályázni a játékokat.

Robert Stöllinger vezérigazgató köszöntője után Andrea Sartori, a KPMG sporttanácsadási csoportjának globális vezetője ismertette a tanulány lényeges elemeit. Az azt követő kerekasztal-beszélgetésen a MOB első embere mellett részt vett Oszkó Péter korábbi pénzügyminiszter, Futó Péter, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) elnöke, Szalay-Berzeviczy Attila, a BOM elnöke, valamint Kovács István olimpiai bajnok ökölvívó is. Borkai Zsolt mellett Oszkó Péter és Kovács István az Olimpiai Védnöki Testület tagja is egyben.

A kedden bemutatott tanulmány három kérdéskör köré építkezett: megnyerheti-e Budapest az olimpiai játékok rendezési jogát, képes-e Budapest megrendezni egy ilyen léptékű globális sporteseményt, milyen előnyökre és kockázatokra számíthat Budapest és Magyarország. A szerzők aláhúzták: nem részletes gazdasági hatástanulmány elkészítésére törekedtek.

Andrea Sartori kiemelte, Magyarország szerepe az újkori olimpiák alapításánál, a magyar sportolók sikeres szereplése a nyári játékokon, továbbá Budapest és az ország több nagyvárosának tapasztalata a nagy sportesemények megszervezésében, rendezésében - beleértve a 2017-es vízes vb-t is - segítheti a pályázat sikerét. Hozzátette: a kelet-közép-európai régió még soha nem rendezett olimpiát, Magyarország pedig Európa szívében található.

Az előadó kitért a tervezett, vagy már megvalósult infrastrukturális fejlesztésekre, a közlekedésre, a repülőtéri és szállodai, létesítményeket érintő vonatkozásokra. Utóbbival kapcsolatban hangsúlyozta: a siker záloga a rugalmasság, a kreativitás és az innováció. Az olimpiai falu és park tekintetében az újrahasznosíthatóságot emelte ki.

Sartori az előnyök közt Magyarország nemzetközi elismertségének növekedését, a gazdasági és társadalmi lehetőségeket ismertette, kitérve a munkahelyteremtésre. Prezentációjában hangsúlyozta, 12-16 éves folyamatról van szó. Feltette magának azt a kérdést, hogy "mennyibe kerülhet?". "Meg kell érteni, hogy mi van benne és mi nincs" - hangsúlyozta, majd elmagyarázta, a közvetlen költségeket 500-1000 milliárd forintra becsülik, ennek felét a NOB és a nem NOB-partner magánvállalatok hozzájárulása tenné ki, a másik részét kellene a magyar államnak előteremtenie, ez pedig hétéves felkészülési időszakot tekintve évente átlagosan a GDP 0,1-0,2 százalékát tenné ki.

Oszkó Péter erre óvatosan azt mondta, véleménye szerint ez vállalható.

Andrea Sartori összegzésképp hangsúlyozta, az Agenda 2020 kaput nyit a kisebb városok előtt az olimpiarendezésre, és bár Budapest és Magyarország meggyőző érveket tud felsorakoztatni, pályázni abban az esetben szabad, ha az ötkarikás játékok megrendezése fontos mérföldkő egy hosszabb távú nemzetgazdasági és fejlesztési tervben.

"A tanulmány jó összegzése az elmúlt hetek, hónapok munkájának" - kezdte a kerekasztal-beszélgetést Borkai Zsolt, majd megjegyezte: a magyok szeretnek nyerni. "Az olimpiarendezést nemzetgazdasági szempontból kell nézni, ez pedig egy egész nemzetet jelent" - hangsúlyozta a MOB elnöke, aki arra is kitért, ne felejtsük el, 2017-ben Győr olimpiai eseménynek ad otthont, akkor rendezik a Nyári Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivált, ami szintén jó belépő lehet egy "nagy olimpia" megrendezéséhez.

Oszkó Péter arról beszélt, Magyarország számára a legjobbkor jött a lehetőség: az olimpiarendezés éppen beilleszthető a magyar gazdaság jelen időszakába, az infrastrukturális fejlesztések később is hasznosíthatóak.

Szalay-Berzeviczy Attila azt húzta alá, hogy az olimpiai pályázat kormányciklusokon átívelő, összefogást igénylő, hosszútávú projekt, mely az embereknek munkát is tud adni. A BOM vezetője arra is kitért, hogy a lehetséges helyszíne az olimpiai falunak akár Észak-Csepel is lehetne.

Futó Péter azt hangsúlyozta, hogy az olimpiai pályázattal erősödhet a bizalom a vállalatok, illetve a vállalatok és a magyar állam között, ez pedig mindenkinek az érdeke.

Kovács István azt magyarázta, a  sportolók azt tudják üzenetként továbbítani, mit jelent a nemzeti büszkeség szempontjából egy olimpia. "Fontos szempont az is, hogy egy világversenyről milyen élményanyaggal távoznak a sportolók, a szurkolók, a vendégek, az újságírók - és ebben Magyarország, megítélésem szerint verhetretlen!"

A teljes tanulmány pdf-formátumban innen letölthető.

(MOB/Vasvári Ferenc, fotó: MOB/Szalmás Péter)