Pacal vagy müzli? - A táplálékpiramis

"Sportkarrierünk" felépítéséhez az elsõ lépések közé tartozik a sportág jellegének megfelelõ, egyénre szabott étkezési terv felállítása is. Ma már rendelkezünk egy ún. étkezési optimalizáló programmal, amely megmutatja, hogy egy adott korú, testfelépítésû, súlyú embernek mibõl mennyit kell elfogyasztani ahhoz, hogy az adott sportágban kisebb megerõltetéssel jobb eredményeket érjen el. Ebben a programban szerepel a hazánkban fogyasztható összes készétel minden adata. Utánanézhetünk, hogy egy dupla sajtburgerben mennyi szénhidrát, fehérje, zsír, rost, vitamin, nyomelem, energia és egyéb tápanyag van. Ehhez mindössze azt kell tenni, hogy 4-5 napon át naplószerûen leírjuk, hogy mit fogyasztottunk. Az ehhez szükséges ûrlapmintát a mellékletben megtalálhatják. Megjelöljük a korunkat, a súlyunkat és a magasságunkat, hogy milyen rendszerességgel és milyen sporttevékenységet végzünk, szedünk-e valamilyen táplálék-kiegészítõt stb. A dietetikus ezeket az adatokat számítógépre viszi, és a kapott elemzés adatait összehasonlítja az adott sportágra elõírt és a mi adatainkra optimalizált követelményekkel. Az összevetésnél általában szembesülhet azzal, hogy még az olimpiai kerettagoknak is csak 5-10 %-a táplálkozik optimálisan. Ennél az elemzésnél kiderülhet, hogy bizonyos tápanyagokból vagy vitaminokból semmit nem veszünk magunkhoz, míg másokból 10-100-szoros dózisokat is fogyasztunk. Ennek az optimalizáló étrendi mintának az elemzése fogja megadni azt, hogy milyen étrend-kiegészítõt fogyasszunk. Ha valaki az optimálist megközelítõ táplálkozást folytatna, szinte nem is kellene semmilyen táplálék-kiegészítõt fogyasztania. Természetesen a korszerûnek mondott élelmiszeripari termékfeldolgozás - tartósítás, konzerválás, csomagolás - a megvásárolható ételek minõségét oly súlyosan lerontja, hogy még hosszú ideig szükség lesz jó minõségû és célzottan alkalmazott táplálék-kiegészítõk fogyasztására. Gondoljunk csak arra, hogy a kenyér kiõrlésénél félreteszik a búzakorpát és a csírát, amelyeket külön kell megvásárolnunk, mert a késztermékként kapott fehér liszt már semmilyen hasznos tápanyagot nem tartalmaz. A sporttáplálkozás alapelvei közé tartozik az, hogy fogyasszunk minél több - energiát adó - összetett szénhidrátot, amely fõleg a gabonafélékben, müzlikben, gabonapelyhekben, teljes kiõrlésû lisztbõl készült pékárukban, tésztafélékben található meg. Együnk minél több nyers ételt, zöldséget, gyümölcsöt, megfelelõ mennyiségû fehérjét, melyek közül a könnyen emészthetõ és gyorsan felszívódó fehér húskészítményeket javasoljuk - halak, szárnyasok stb. Nyilván mindenki ismeri az ún. táplálékpiramist, amelyben a piramis alján helyezkednek el a gabonafélék, a zöldségek és a gyümölcsök, középen a fehérjék, és a piramis csúcsán - tehát amibõl a legkevesebbet fogyaszthatjuk - a zsírok és a natív cukrot tartalmazó édességek.